Az absztrakt festő, akárcsak a taoista, a művészi alkotás bizonytalanságaihoz az ismeretlen elfogadásának hajlandóságával közelít. Ennek eredményeként a rejtély és a tisztaság eggyé válik. A festő együttműködik az alkotás folyamatával, míg a taoista összhangban van az élet áramlásával. Létrejön egy olyan állapot, amely nem tökéletes és nem is tökéletlen – egyszerűen van. E szemszögből megvizsgáljuk az absztrakt expresszionizmus és a taoizmus hasonlóságait. Beszélgetéseinket a Tao Te Ching részletei, Emily Dickinson versei és más írók művei kísérik, akik a ellentétek egységét testesítik meg.
Osztály idő:
4 óra tanulás!
Minden hét a taoizmus egy-egy aspektusát tárgyalja, és olyan művészeket mutat be, akik ezt megtestesítik. Az első héten Lee Bontecou, Joan Mitchell, Nicolas de Staël és Wols (Alfred Schulze) munkáit vizsgáljuk, hogy feltárjuk a „köztes” fogalmát. A második héten Kazimir Malevich és Antoni Tàpies munkáin keresztül az bizonytalanság témáját boncolgatjuk. A harmadik héten a válás természetét tárgyaljuk Jay DeFeo, Eva Hesse, Jackson Pollock és Maria Elena Vieira da Silva művei alapján. A negyedik héten az „élet” természetét vizsgáljuk Agnes Martin, Anna-Eva Bergman, Mark Rothko és Robert Ryman művein keresztül.
A nevem Butch Merigoni. Dobos, festő, előadóművész és művészettörténet-tanár vagyok. Gyerekkoromban találkoztam először a Tao Te Ching-gel. Bár akkor még nem értettem mindent, tudtam, hogy valami értékes dologról van szó. Később, amikor festeni kezdtem, felfedeztem a kapcsolatot az alkotás és a keleti filozófia között. Számomra e két gyakorlat egy olyan keretet ad, amelyben létezhetek a jó és a rossz, a tökéletes és a tökéletlen címkéi között. Egyszerűen alkothatok, anélkül, hogy az eredmény vagy az igazolás terhe nyomna. Sok szempontból ez motivál minden festmény, előadás és dal mögött – nem a végeredmény, hanem az a létállapot, amely az alkotás folyamatában megszületik.